Hírek – Információk

NEMZETI DAL

A Nemzeti dal azok közé a mûvek közé tartozik, amelyeknek nemcsak irodalmi értékük van, hanem történelmünk formálásában is jelentõs szerepük volt.

1848. március 13-án írta =&0=& a verset, a legismertebb magyar versek egyikét. Eredetileg március 19-én akarta elmondani. Az Ellenzéki Kör ekkorra tervezte, hogy a Rákos mezején megünnepli a párizsi forradalom kitörését. =&0=& azonban a bécsi forradalom hírére március 15-én a Pilvax kávéházban gyülekezõ fiatalokkal együtt felgyorsította az eseményeket, és elszavalta versét. Pesten is kitört a forradalom.

A =&2=&. A forradalmi ifjúság által lefoglalt nyomdában kinyomtatták, és röpiratként terjesztették.

A mû =&3=&.

A tervezett népgyûlésre írta Petõfi:=&4=& — írja Makai Gusztáv. Hatása azonban nem csak idõszerûségének, hanem mûvészi megformálásának is köszönhetõ:=&5=& — írja a versmagyarázó.

Petõfinek különösen fontos volt, hogy ne csak az értelmiség, és ne csupán a jobbára német ajkú pesti polgárság, hanem a köznép is hallja versét. Kívánsága teljesült.

=&6=& így ír az eseményekrõl =&7=& címû könyvében:

„A rákosi vásár ott zajlott, alig pár lépésre a város szívétõl. Az esõ hamar szétverte az országos vásárt; az ország minden részébõl összesereglett marhahajtók, juhászbojtárok, parasztok és mesterlegények egyéb dolog híján beszállingóztak a városba, elébb csak bámészkodni, aztán lelkesedni, majd engedelmeskedni az elhangzott mondatoknak. Szebb találkozásról a költõ álmodva sem álmodhatott — élete legnagyszerûbb felléptére a sors egy kis népi országgyûlést rendelt. A német polgárok riadtan nézhették az esernyõs diákok közé keveredett szûröket és gubákat; ezekhez, mint tudni való, hozzátartozik a fokos is.”

A vers alapgondolata: a szabadság és a =&8=&. Érezteti, hogy a nemzeti szabadsággal együtt az egyenlõség is megteremthetõ. Az =&9=& említésével Petõfi az „õsi dicsõséget” élesztgetõ nemesi költõ, Vörösmarty gondolatához csatlakozik. Ám ekkorra már a jobbágyfelszabadítás is küszöbön áll. =&0=& a köznépet szólítja meg versével. A nép éppúgy magáénak vallja a nemzetet, mint a reformot sürgetõ nemesség. A mû kifejezi, hogy =&11=&.

A =&12=& hasonló szerepet tölt be a nemzet életében, mint =&13=& =&14=& vagy =&15=& =&16=&. De míg azok „a nemzet imádságai”, addig =&17=&. Egyben =&18=& a magyar nép szabadságot akar.

A költemény szerkezete ezekre a részekre bontható:

1. vsz. =&19=& Felszólítás és indoklás; =&20=& Választás szabadság és rabság között

2. vsz. Hivatkozás szabadon élõ eleinkre

3. vsz. Elrettentés a gyávaságtól

4. vsz. Választásra késztetés a lánc és a kard között

5. vsz. Fogadalom, a régiekhez méltó jövõrõl

6. vsz. A dicsõség ígérete

Minden versszakban felcsattan az eskü: =&21=& Az ilyen ismétlõdõ versegységeket =&22=&nek nevezzük. Petõfi gyakran élt vele (pl. =&23=&).

A vers minden részlete a =&24=& szolgálja. A =&25=& alliteráció, az =&26=& szó ismétlése, a refrén rövid sorainak szaggatott ritmusa és az =&27=& (pl.: =&28=&) mind az induló erejét s az eskütétel súlyosságát fokozzák.

A vers =&29=&. =&0=& elérte, hogy hallgatósága vele együtt mondta a refrén szavait. A=&31=& szónoki kérdésre az ismétlõdõ =&32=& szóval és csattanós rímmel ad választ: =&33=& Így késztette =&34=& hallgatóit.

Forrás: nemzetismeret.hu

Nemzeti dal   – Petőfi Sándor

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, Tovább